V Á L O G A T Á S V E R S E I M B Ő L
ÖKUMENIKUS
Mi volna a szivárvány színéből,
ha csak egy szín is hiányozna?
Nem volna szivárvány a szivárvány?
Így a keresztyénség is?
Sok színében lenne az egység?
Ez lenne az ökumenikus szervezettség.
2009. január 19.
*
HOGY EGYEK LEGYENEK
A csúcsra törő emberek
más-más úton járnak,
de egy Istent imádnak !
Jézus imáját tudjuk, mondogatjuk,
"mindnyájan egyek legyenek"
akár ostyát, akár kenyeret egyenek.
Ma már a keresztyén világ
vélekedése nem lehet más
mint az ökumenikus gondolkodás.
2009. január 21.
*
2010
ÚJESZTENŐ HAJNALÁN
Újesztendő hajnalán
írom a versemet.
Múlt, jelen, jövendő?
A kérdés most az,
mit hoz az újesztendő?
Hetven évemet megélve,
és a múltba visszanézve:
Istenhitben éltem életem,
gyökeres szót,
Igét hirdettem.
Betelelve az élettel,
a holnapba nézek:
Látom a jövendőt,
egy kegyelemteljes,
reményekkel teli újesztendőt.
2009. Újesztendő hajnalán
*
2008. decemberében írott verseimből.
KARÁCSONY
Megtartó született nékünk!
Ő a mi üdvösségünk.
2008. december 24.
*
BETELJESÜLŐ ADVENT
Jézus eljövetelével
Isten ígérete beteljesedett.
Akire várt a világ,
megszületett,
meghalt
és
feltámadott.
A hitben élő ember
nemcsak hiszi,
de az Istentő kapott hit által
bizonyosan tudja,
hogy
Jézus él.
2008. december 25.
*
FELMÉRÉS
Gondolkodó lénynek teremtett az Isten.
Hozzá fohászkodom, mindig Ő segítsen.
Mindeddig megtartá porszemnyi életem.
Velem van, mindennap, ezt érzem szüntelen.
2008. december 30.
*
KRISZTUS ÉRDEMÉÉRT
Imára kulcsolom kezem,
hálát adok néked Istenem!
Hálát adok kegyelmedét,
és megtartott életemért.
Imádságom oly erőtlen,
Uram, fogadd azért el én tőlem.
Nem a magam érdeméért,
de Krisztusért, de Krisztusért.
2008. december 31.
SZÁMADÁS
Hetven évem
hetven verse
reményemnek
teljessége.
Isten adta
Tőle kaptam,
bízvást bízva
elfogadtam.
Babérokra
én nem török.
Istenem,
a hálám örök.
2008. december 31.
2008. novemberében írott verseimből.
HALOTTAK NAPJA
A református emberek is
megünnepelhetik, megtarthatják
a halottak napját.
Ama helyes szemlélettel,
hogy a vér szerinti hozzátartozóink életére tekintve is,
Isten cselekvését akarjuk meglátni.
Isten az elhunytak,
elhunyt szeretteink révén keresztül is
tanít, figyelmeztet, gazdagít.
Így személyes érintettségünk
ráirányítja figyelmünket a lényegre.
2008. november 2.
*
ÚRVACSORA ÚJBORRA
Bor.
A megtöretett kenyér után vesszük
magunkhoz.
Krisztus kiontatott vére emlékeztető szent jegy.
Érettünk áldozatot hozó Megváltónk
áldozatos vére,
bűneinknek, vétkeinknek bére.
2008. november 9.
*
BIZALOM
Ma sokan nem tudnak bízni senkiben.
Barátságok, házasságok mennek tönkre
a bizalmatlanság miatt.
Ilyenné válik az Isten nélküli ember.
Rajtunk csak az segít,
ha bizalommal vagyunk Istenhez.
2008. november 20.
*
TÁPLÁLKOZÁS
Azért kell Igével táplálkoznunk elsődlegesen,
mert az táplál az örökéletre,
az formálja gondolkozásunkat
az Isten szerinti életre.
2008. november 30.
*
2008. októberében írott verseim.
BOGÁCSI SZÜRET
2008
Bogácsi kis házunk szőlőskertje csendje,
szüretelők vidám hangjától zsongott.
Megszedték a szőlőt, megteltek a zsákok,
vidám hangulatban voltak a barátok.
De a vidám szüret, arra is jó ám,
hogy kedves barátim eljöttenek hozzám.
Bogács, 2008. október 11.
*
SORSDÖNTŐ VÁLASZ
avagy mit bír el barátságunk?
Fáj az őszinteség?
Vagy hazudjak neked!
Ezt kell eldöntened,
miként legyek veled?
Veled vagy ellened.
2008. október 11.
*
JUHÁSZ SÁNDOR
emlékére
Iskolatársak,
padtársak is voltunk,
az első betű vetésétől
az érettségiig.
Csendes,
mindig csendes voltál,
halálod is csendes,
csendben elaludtál.
Hirtelen halálod fáj,
fáj a távozásod,
akkor is ha tudjuk,
mennyben lesz lakásod.
Nyugodj békében!
*
Sándor! Barátságunkat
a halál sem tépi szét.
S ha majd én is jövök,
a mennyei padban is
melletted ülök,
mert barátságunk örök!
2008. október 12.
*
CSERNOCH LÁSZLÓ
emlékére
Így mondtad:
„Kedvesem,
látogatásotokra
a nyáron elmegyünk!"
És most én,
gyászolóid gyászában
osztozva,
megszomorodott szívvel,
rímtelen rímekből
kopjafát állítok Neked.
Gyógyszerész barátom.
Isten veled!
2008. október 14.
*
REFORMÁCIÓ
SOLI DEO GLÓRIA
Az egyház az idők folyamán
emberi tévelygésektől,
tév tanításoktól megromlott.
Letért a Szentírásban kijelölt útról.
Ezért szükségessé vált megújítása.
Isten Szentlelke volt a megújulás munkálója.
A munkába állítottak,
a reformátorok
nagy áldozatokat hozó serege volt.
Egyedül Istené a dicsőség.
2008. október 31.
*
2008. szeptemberében írott verseim.
FECSKÉK
Fecskék csivitelő csapata
készül útra kelni,
gyors, cikázó röptük,
bizony már ezt jelzi.
2008. szeptember 6.
MADÁRR VONULÁS
Elmentek a gólyák,
a fecskék is útra keltek.
Varjak fekete serege
hozza az őszt.
2008. szeptember 8.
*
BAJKEVERŐK
Vannak, akik mindig
bajt kevernek,
mindent jobban tudva,
okvetetlenkednek.
Ám a helyt állás idején,
a sorban hátra állnak.
Tettükkel nem,
csak szájukkal dirigálnak.
2008. szeptember 10.
*
SZÉKELYFÖLDRE INDULTUNK
Még alig pitymallott
mikor elindultunk,
világ látására,
Székelyföldet járjunk.
Elindult, elindult
tízfős társaságunk,
határon átkelve
gyorsan száguldottunk.
Tizenkét órányi
autó utat téve,
érkeztünk meg este
Ivó vidékére
Szálláshelyünk csodás,
mesebeli faház,
fűtés is van benne,
hogy hidegtől ne fázz.
Kovács család szíve,
s panziója nyitva,
Székely szeretetük
varázslatos titka.
*
AZ OLASZTELEKI TEMPLOMBAN
Olasztelek,
a Kolumbánok
ősi földje.
Itt született
Édesapám
s megannyi őse.
A templom áhítatos csendjét
igehirdető fiam
szava hatotta át.
Hiszem,
hogy a mennyben
boldog volt nagyapád.
Köszöntőmben én is
elmondhattam mindazt,
mi ez ősi földhöz
s templomához köt.
Én Istenem,
én Istenem,
a hálám örök!
Olasztelek, 2008. szeptember 21.
*
AZ IVÓN TÖLTÖTT BARÁTI TALÁLKOZÓ
EMLÉKÉRE
Ivó,
itt töltöttük
Székelyföld járásunk
kurtácska idejét,
s megéltük barátink
igaz szeretetét.
Mert hogy eljöttenek
a hívó szót hallva,
baráti együttlét
volt mindnyájunk
jutalma.
Volt komoly szó, imádság,
székely himnusz,
vidámság és nóta.
Erre vágyott lelkem
bizony már rég óta.
2008. szeptember 22.
*
SZÉKELYFÖLDI BARÁTAIM
Sándor, Béla, Márton,
három jó barátom.
Sándor igehirdető,
Béla megfontolt és bölcs,
Mártonra
derű és vidámság
jellemző.
Székelyföld
színei, értékei ők,
nélkülük
szegényebb lenne a Föld.
Ivó, 2008. szeptember 22.
*
SZÉKELYFÖLD CSODÁI
A Székelyföld
csodás világát jártuk,
csodáit láttuk.
Megtapasztalhattuk
a mindenek feletti
legnagyobb csodát:
A székely barátaink
minket átölelő
testvéri szeretetét.
2008. szeptember 23.
*
2008. júliusában és augusztusában
írott verseim.
NYÁRI HAJNAL
EGYKOR
Kasza-suhogásra ébredtem
egy hétköznapi reggelen.
Az árok partját kaszálta
egy presbiterem.
A hajnali nap fényén
megvillanó kasza
suhogott, suhogott.
A fű engedelmesen
adta meg magát
s csendesen sóhajtott.
Olykor a suhogást
a fent kasza
csengő pengése
szakította félbe.
Hajnali ébredés
zengő muzsikája
szólalt meg egykoron
lelkem örömére.
ÉS MA
Ma másként ébresztenek!
Ördöngös kis motort,
fűnyírót tologat a szomszéd.
Dobhártya-szakító zajjal
veri fel a hajnal csendjét.
2008. július 1.
*
BOGÁCSI VIHAR
Vihar. Pusztító fergeteg.
Éjszakai sötétség borította el az eget,
Cikázó villámok, égzengés
és még jég is esett.
Nem tartott sokáig
az ítéletidő.
Mi maradt utána,
az elképesztő.
Házak dőltek össze,
tetők lerepültek,
beton póznák, fák is
mind derékba törtek.
De a jég is gyilkos munkát végzett,
veteményes kertet,
gyümölcsöst és szőlőt
mind elért a végzet.
Viharnak nyomában
Sírás-rívás fakadt,
pusztító zivatar
gyorsan tovahaladt.
2008. július 15.
*
Megjelent a BOGÁCSI ŐSZ című önkormányzati újságban.
*
FŰNYÍRÓ
Ördöngös kismotor
fűnyíró a neve,
surrog, berreg hangja,
falunk telve vele.
Tili-toli, tologatják,
húzzák-vonják,
taszigálják,
húzza nő és férfi,
ma már ezt a mesterséget
majd mindenki érti.
2008. július 24.
*
AUGUSZTUSI NYÁR
39 fok Celsius. Rekkenő meleg.
Az ózon lyuktól óvakodjatok,
napfényt imádó emberek.
Ma már az egykor éltető napsugár,
gyilkos kórt sugároz szerte szét.
Ki csak teheti, az égető napsugártól,
árnyékba húzódva menti az életét.
Bogács 2008. augusztus 14.
*
LOPAKODÓ SZELLŐ
Rekkenő hőségben
a függöny meglebben,
enyhet hozó szellő
lopakodik csendben.
Bogács, 2008. augusztus 15.
*
HŰVÖSBEN
Ülök a hűvös szobában,
hallgatom a csendet,
egy-egy sort leírok,
csak a tollam serceg.
Bogács, 2008. augusztus 15.
*
VEGYÉTEK, EGYÉTEK!
Új kenyér ünnepén
asztalt terítettünk,
arról a szentjegyek
részesei lettünk.
Bűneink terhével
Istenhez járultunk,
Krisztus érdeméért
bűntől szabadultunk,
bocsánatot kaptunk.
2008. augusztus 31.
*
***
JÁTÉK A SZAVAKKAL
Kamasz koromban verseket írtam.
A rímeket bírtam.
Írtam, írtam.
Írtam szerelmeset,
vidámat, búsat,
rímeset - rémeset...
Kamaszkorom verseit
emígy jellemeztem,
Ott állott ez a verses füzetemen:
Gondolataim nem nagyok.
Csupán bizonyítják,
„Gondolkodom, tehát vagyok!"
Majd alább ezt írtam,
mert kritikával bírtam:
Játszom, játszadozom a szavakkal,
mint a napfény játszik csillámló harmattal.
Aztán gyakorlója lettem
a szerelemnek,
vőlegénykedtem.
Káplán koromban ismét írtam.
Csipkelődtem, poént poénra gyártva,
tollamat vitriolba mártva.
Ma, újra játszom a szavakkal.
Játékos rímeimet írom
mind addig ameddig
Isten kegyelmét
bírom.
*
1997. december 12.
Egy hajszálerecském
fala megrepedt,
szivárgó vérem
-agyam fél négyzetcentiméterére-
el, kifolyt.
Eszméletem vesztve,
nem észleltem már
a mentőautó sebességét,
s a sziréna sikolyt.
Mikor magamhoz tértem,
a kórház fehér csendje
vett körül.
Megbénultam.
Nyolc évvel ezelőtt
történt e "dráma".
S azóta?
Istennek, még terve van velem…
Azóta, így élem életem!
Kazincbarcika, 2005. december 12 után.
*
ELÖLJÁRÓ SZÓ
Őseim
ügyes kezű
fúró-faragó
székelyek
voltak,
én
már
a szekercét
tollra
váltva,
rímeket
farigcsálok
egyre
másra.
2008. január 5.
*
CSENDEM
Csendemnek csendje vagy Istenem,
nem gyötrő magány,
nem álmatlan éjszakák forgolódása.
Csend vagy,
melyből az alkotóerő
mint forrás tör elő.
Áldott csend,
békesség csendje,
csendemnek Csendje.
Istennek csendje!
2008. január 8.
*
ÉDESAPÁM
Lelkipásztor volt,
Kálvin tanainak
hirdetője.
Bölcsesség,
megfontoltság,
megélője.
Jóság,
józanság,
gyakorlója.
Mi jellemezte még?
Hűség és barátság,
és
emberszeretet.
Ötletek tárháza volt,
fúró-faragó
ezermester székely.
Szerette hazáját,
őseinek földjét,
kies Székelyföldet.
Mígnem egykoron
az oláh hatalom
üldözöttje,
számkivetettje lett.
A Bükkel pótolgatta
a Hargitát.
Gyógynövényt gyűjtött,
szerette illatát.
Járta
a
hegyeket, völgyeket:
szerette a természetet.
Könyvet írt
s verseket
és Igét hirdetett.
Így élt teljes életet.
2008. február 12.
*
EGY HŰ BARÁT ELTÁVOZOTT
Király László,
hű, igaz barát,
szolgatársunk voltál.
Csendes volt életed,
csendesen távoztál.
Kiszabott esztendeid beteltek,
fájó volt számunkra útra kelted.
Váratlanul átölelt az Isten,
hogy e földi létből
magához segítsen.
Jézus mondja:
„magamhoz veszlek titeket,
hogy ahol én vagyok,
ti is ott legyetek."
Király László lelkipásztor élete 71. évében
tért meg Urához, Istenéhez.
Temetése 2008. április 30-án volt Bogácson.
2008. április 30.
Megjelent a LELKÉSZEGYESÜLET címü lapban.
*
SOMOGYI TIBOR
Meg fogsz halni. Te mondtad.
Nincs helye már a titoknak.
Lassú meghalás.
Szembenézel vele.
Férfias sorsvállalással
törődtél bele.
Harcod megküzdöd majd,
a gyilkos kór, pusztító betegség
lassan majd megemészt.
Várnak a hantok.
A halál zenekara rázendít.
Tust húz.
2008. április 23. Bogácson járva, szomszédunk mondta el a reá váró megrendítő sorsot.
*
PÜNKÖSDI FOHÁSZ
2008.
Sebesen zúgó szél
zendülve zendül.
Szentlélek tüze,
szállj le reánk.
*
KONFIRMÁCIÓ
Haton voltak a konfirmálók,
három fiúcska és három leányzó.
Hitükről vallást tettek,
majd úrvacsorát vettek.
De vajon a felemelő ünnepi élmény,
egy egész életet meghatározó esemény?
2008. május 25.
*
INTÉS MEGSZENTELŐDÉSRE
Szánjátok oda magatokat az Istennek,
hogy felszabaduljatok a bűn alól,
mert a bűn zsoldja a halál.
De felszabadulván,
gyümölcsötök lesz a megszentelődésre,
az örök életre,
az Úr Jézus Krisztusban.
Pünkösd és a Konfirmáció után.
*
EPERJES KÁROLY SZÍNMŰVÉSZ
ELŐADÁSÁT HALLGATVA
A színész elmondta életét:
Soha nem mulasztott szentmisét!
Bibliát olvas naponta,
böjtöl és imádkozik,
hetente meggyónja bűneit.
Vallást tett hitéről,
az élet értelméről.
2008. június 3.
A római katolikus templomban tartott előadás után.
TRIANON
Nyolcvannyolc évvel ezelőtt
történt a dráma,
mikor lesújtott
az ország daraboló hentesbárd,
hogy országunk kétharmadát
levágja.
A féltékeny s irigykedő
nagy hatalmak összefogtak,
hogy virágzó hazánkat
feldarabolják.
Mint acsarkodó ebek
a koncot,
szomszédink
úgy tépték szét,
az ősi magyar földet,
hogy azt bitorolják.
Meghaltunk?!
Gyásznapunkká lett
1920. június 4.
S minden évforduló!
Amíg élünk,
emlékezünk e napon!
Nem haraggal s indulattal,